A megszokotthoz képest egy órával későbbre, 16 órára tolta el kamatdöntés utáni sajtótájékoztatóját a Magyar Nemzeti Bank. Így a mai jegybanki adatközlési rend kicsit módosul.
Az egész Európai Unión belül nálunk a legkisebb a háztartások lakáshitel-tartozása, a GDP-arányos lakossági eladósodottságban pedig az utolsó előtti helyen állunk. Végre egy jó hír – gondolhatják sokan, csakhogy az alacsony hitellel való ellátottság a lakossági kilátások bizonytalanságáról, a magyar hitelpiac fejletlenségéről árulkodik, még ha rövid távon vannak is biztató jelek. A lakáshitelek kétharmadát a legmagasabb jövedelmű egyötöd veszi fel Magyarországon, a babaváró hitelnél viszont csak egyharmad ez az arány, ami arra utal, hogy a hitelek „demokratizálása” egy kitörési pont lehetne a híresen alacsony magyar hitelpenetráció növelésére.
Jelentős átalakulás zajlik a hazai pénzforgalomban. Új elektronikus fizetési ökoszisztéma épül a 2020-ban elindult és azóta hibamentesen működő azonnali fizetési alapinfrastruktúrára. A hazai fejlesztésű, hazai szereplők által üzemeltetett, a várakozások szerint gyors, biztonságos, egyszerű és olcsó fizetési megoldások digitalizációs szintugrást eredményezhetnek a fizetésekben. Mindez támogatni fogja a pénzügyi szektor versenyképességét és a gazdasági növekedést, valamint Virág Barnabás MNB alelnök szerint hozzájárulhat az infláció csökkentéséhez is. Mind a kormány, mind az MNB stratégiai kérdésként tekintenek a hazai digitális fizetési infrastruktúra fejlesztésére, ezért a fogyasztóknak ingyenesek lesznek az új szolgáltatások.
A szolgáltató szektor inflációja és a magas bérdinamika miatt nem dőlhetünk hátra, a következő hónapokban emelkedhet az infláció, így ez még inkább indokolja a türelmes és óvatos monetáris politikát - hangsúlyozta egy hétfői budapesti jegybanki konferencián Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.
Mai ülésén újabb fél százalékponttal mérsékelte az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank, ezzel 7,25%-ra süllyedt az irányadó ráta. A döntés mögötti megfontolásokról és a kilátásokról Virág Barnabás MNB-alelnök beszélt. A jegybank kommunikációja nem sokat változott április óta, továbbra is a nagy óvatosságot hangsúlyozza, amivel próbálja elvenni a viszonylag lendületes kamatvágások élét. Virág Barnabás a második félévre vonatkozóan igen óvatosan fogalmazott, csupán azt hangsúlyozta, hogy "nincs hová sietnünk", vagyis a második félév várhatóan jóval kisebb lazító lépéseket hoz majd.
A ma délután 2 órakor ismerté váló MNB kamatdöntés után a szokásoknak megfelelően 3 órakor kezdődik Virág Barnabás jegybanki alelnök sajtótájékoztatója a döntés hátteréről és a monetáris politika aktuális kérdéseiről – derült ki a jegybank röviddel ezelőtt kiküldött sajtómeghívójából. Az eseményről élő hírfolyamban tudósítunk.
Az év további részében minimális mértékben emelkedik majd az infláció, de 2025 elején újra csökkenő pályára áll az áremelkedés üteme, vagyis akkorról folytatódhat a dezinfláció - mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Portfolio-nak adott interjúban, amelyet Madár István, lapunk vezető makroelemzője készített a Portfolio Hitelezés 2024 konferencián.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása, amelyet rendhagyó módon a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciára kitelepült stúdiónkban rögzítettünk. A mai adásban egy vendégünk volt, Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, akit Madár István, a Portfolio vezető makroelemzője kérdezett többek között arról, hogy miért állt meg a dezinfláció, mi az MNB célja a forint árfolyamával és mi lesz az alapkamattal ebben a turbulens nemzetközi környezetben. Virág Barnabást a kormány és az MNB közti vitáról is kérdeztük.
Komoly növekedési tartalékai vannak a magyar hitelpiacnak, hiszen a sereghajtók között vagyunk a GDP-arányos hitelpenetráció szempontjából az Európai Unióban – mondta Virág Barnabás, az MNB alelnöke a Portfolio keddi Hitelezés 2024 konferenciáján tartott előadásában. A mögöttes okok között említette, hogy a lakosság egy része ódzkodik a hitelfelvételtől, és azt is, hogy a hitelezett vállalatok köre alig változik. Az első félév végére 6,75 - 7,00 százalékra várja az alapkamatot az MNB.
35. születésnapját ünnepli a Magyar Bankszövetség, az ez alkalomból rendezett nemzetközi konferencián Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a gazdasági növekedés inkluzitivitásának, Virág Barnabás MNB-alelnök a hitelpenetráció növelésének a szükségességét hangsúlyozta. A hitelpiac aktuális helyzetéről és jövőjéről szól a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciája is jövő kedden, még nem késő regisztrálni a szakmai eseményre.
Elkészítette legfrissebb Hitelezési felmérését az MNB. 2024 első negyedévében a bankok összeségében nem változtattak sem a vállalati-, sem a lakáscélú hitelek feltételein, és ezeken az elkövetkező fél évben sem terveznek érdemben módosítani – állapította meg a jegybank, amelynek alelnöke, Virág Barnabás is előadást tart a Portfolio jövő keddi Hitelezés 2024 konferenciáján, nem érdemes lemaradni a szakmai rendezvényről!
A korábbinál is óvatosabb hangot ütött meg Virág Barnabás MNB-alelnök a jegybank kamatdöntés utáni tájékoztatóján. Nincs hová sietni a további kamatcsökkentésekkel - mondta, amivel nyitva hagyta a lehetőséget, hogy külső környezet függvényében akár kisebb is lehet a következő két hónapra várt 50-50 bázispontos kamatvágás. Az új kiemelt jelző a kamatpolitikára: türelmes. Virág bírálta a szolgáltatásárazás gyakorlatát, ami a visszatekintő infláción alapul. Megjegyezte, hogy amennyiben a szolgáltatásinfláció magasan marad, az importált inflációnak kell kisebbnek lenni a cél eléréséhez. Ez alig leplezett utalás arra, hogy a jegybank akár forinterősítésre is kényszerülhet.
Év közepére 6,5-7% körüli szintre csökkenhet az alapkamat – mondta Virág Barnabás MNB-alelnök a jegybanki kamatdöntést követő tájékoztatón. Ez azt jelenti, hogy a jegybank kisebb kamatvágásokra áll át, várhatóan 50 bázispontra, ezzel érhető el a június végére jelzett kamatsáv.
A hagyományoknak megfelelően a jegybank ma is megtartja a kamatdöntés utáni tájékoztatóját - jelezte közleményében a Magyar Nemzeti Bank.
Bár a GDP közel 100 éves konstrukciója a modern közgazdaságtan egyik nagyszerű vívmánya, a modern gazdaságok igényeinek egyre kevésbé képest megfelelni - mondta el Virág Barnabás a Fenntartható GDP című vitairat bemutatóján. Az MNB-alelnök a kihívások és fejlesztési irányok bemutatása mellett arra is kitért, hogy a magyar gazdaság a fenntartható GDP tekintetében 2020-tól alulteljesítővé vált.
Idén is megrendezésre került a BÉT Legek díjátadó, amely során elismerésben részesültek a tőkepiac elmúlt évben kiemelkedő teljesítményt nyújtó szereplői. A gálán többek között Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Virág Barnabás, a Budapesti Értéktőzsde elnöke, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, és Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója is beszédet mondott.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.
